Takarmánycímke elmagyarázva gazdáknak: egyszerűen a legfontosabb fogalmakról
Mit jelent a nyersfehérje, miért szerepel külön a lizin és a metionin, és mit árul el az ásványianyag-tartalom? Megmutatjuk, hogyan érdemes olvasni a takarmány címkéjén szereplő legfontosabb adatokat.
A fehérjéről már hallottunk. De mitől „nyers”? Mit keres mellette a lizin és a metionin, és mit jelent az ásványianyag-tartalom? A takarmány címkéjén ezek az elnevezések külön sorokban szerepelnek, de az állat szervezetében összekapcsolódik a feladatuk.
Most letisztázzuk, melyik mit jelent, és mire hasznosítja az állat. A román megnevezéseket is feltüntetjük, hogy a zsákon vagy a termékismertetőben könnyen felismerd őket.
Röviden: az összetétel azt mutatja meg, miből készült a takarmány, a beltartalmi adatok pedig azt, hogy milyen tápanyagokból mennyit tartalmaz. A nyersfehérje, az aminosavak, az energia, a rost, az ásványi anyagok és a vitaminok együtt adnak képet arról, milyen tápanyagellátást biztosít az adott takarmány.
Összetétel és beltartalom. Mi a különbség?
Az összetétel (compoziție) azt sorolja fel, miből készült a takarmány: például kukoricából, szójadarából vagy kalcium-karbonátból.
A beltartalmi adatok ezzel szemben azt mutatják meg, mennyi fehérjét, zsírt, ásványi anyagot és más táplálóanyagot tartalmaz a kész keverék.
Például a szójadara az összetevő; az általa bevitt fehérje már a beltartalom része.
Mit jelent a nyersfehérje a takarmány címkéjén?
A nyersfehérje (proteină brută) a takarmány számított fehérjetartalmát jelzi. Az elnevezésben szereplő „nyers” nem azt jelenti, hogy a takarmány feldolgozatlan vagy gyengébb minőségű.
A laborban megmérik a takarmány nitrogéntartalmát, és ebből számítják ki a nyersfehérje értékét. Mivel nitrogén a valódi fehérjéken kívül más vegyületekben is lehet, ez egy számított mutató.
Hogy egyszerűbben megértsd ezt a fogalmat, ezért most képzeld el, hogy ötvenbanisokat gyűjtesz egy malacperselyben, és szeretnéd megtudni, mennyi pénzed van. Az érmék össztömegéből is kiszámolhatod: ha tudod, mennyit nyom egy ötvenbanis, megbecsülheted a darabszámot, majd az összeget. Csakhogy ha néhány más címletű érme vagy egy fémgomb is belekerült, azok súlya is beleszámít.
A nyersfehérje meghatározása hasonló elven működik. A laborban a takarmány nitrogéntartalmát mérik meg, és a fehérjék átlagos nitrogéntartalmából kiindulva számítják ki a fehérje mennyiségét. Nitrogén azonban más vegyületekben is lehet, így azok is beleszámítanak az eredménybe.
Ezért szerepel a címkén nyersfehérje: egy nitrogénből számított érték, amely önmagában még nem árulja el, mennyi valódi fehérjét tud hasznosítani belőle az állat.
Hasonló „nyers” megnevezéssel találkozhatunk a zsír és a rost analitikai vizsgálatánál is. Az elnevezés ezeknél is a meghatározás módjához kapcsolódik.
A fehérjét az állat izomszövet, tejfehérje, tollazat és számos más testalkotó felépítéséhez használja. A nyersfehérje százalékos értéke azonban önmagában nem mondja meg, mennyi hasznosul belőle, vagy milyen aminosavakat biztosít.
Miért fontosak az aminosavak a fehérjetartalom mellett?
Az aminosavak a fehérjék építőelemei. Az állat ezekből állítja össze a saját fehérjéit.
Képzelj el egy építkezést: hiába van sok építőanyag, ha az egyik szükséges elemből kevés érkezik. Hasonlóképpen egy szükséges aminosav hiánya is korlátozhatja, mennyi testfehérje képződik.
Ezért két azonos vagy hasonló nyersfehérje-tartalmú takarmány nem feltétlenül biztosít ugyanolyan aminosav-ellátást.
Lizin: miért fontos a növekedő sertésnek?
A lizin (lizină) különösen fontos a növekedő sertések izomfehérje-képzésében.
Ha a takarmány kevés hasznosítható lizint biztosít, az állat nem tudja teljesen kihasználni az izomnövekedési lehetőségét. Ezért szerepelhet a lizin külön értékként két hasonló fehérjetartalmú takarmányon is: további információt ad a fehérjeellátásról.
Itt megnézheted, hogyan jelennek meg ezek az értékek a gyakorlatban, az AnFeed sertéstakarmányainak összetételét és beltartalmi adatait is összehasonlíthatod.
Metionin és cisztin: mire használja őket az állat?
A metionin (metionină) és a cisztin (cistină) kéntartalmú aminosavak, amelyeket az állat saját fehérjéinek felépítéséhez használ.
A baromfinál a tollazat képződésében is fontosak, a növekedő sertésnél pedig az izomzat és más testszövetek gyarapodásához szükségesek. Ha kevés áll rendelkezésre belőlük, az visszafoghatja a növekedést akkor is, ha a takarmány összes fehérjetartalma egyébként megfelelő.
A sertéstápokon feltüntetett „metionină + cistină” a kettő együttes mennyiségét jelzi. Azért értékelik őket együtt, mert a szervezet metioninból cisztint is elő tud állítani. A megfelelő cisztinellátás így több metionint hagy meg annak saját feladataira, de a metioninszükségletet nem váltja ki teljesen.
Miért más a kérődzők fehérjeellátása?
A szarvasmarha és a juh fehérjeellátását nem ugyanúgy értékeljük, mint például a sertését, mert a bendő mikrobái is részt vesznek a fehérjeellátásban.
A mikroorganizmusok a takarmány nitrogéntartalmát is felhasználják saját fehérjéik felépítéséhez. Ezek a mikrobák később továbbjutnak az emésztőrendszerben, ahol az állat megemészti őket.
Ezért egy tehén takarmányának fehérjeértékelése nem áll meg a nyersfehérje százalékánál.
Miért mondják, hogy négy gyomra van a tehénnek, miért hasított a patája, és hogyan függ össze a testfelépítése azzal, amit megeszik? EBBEN a cikkünkben ezeknek is utánajárunk.
Mit mutat a zsírtartalom a takarmány címkéjén?
A zsírtartalom (masă grasă) az alapanyagokban lévő és a hozzáadott zsiradékot is magában foglalja.
A zsír koncentrált energiaforrás, így ugyanakkora mennyiségű takarmányban több energiát tud biztosítani. Emellett az A-, D- és E-vitamin felszívódásához is szükség van rá.
EM és EN: mit jelentenek az energiaértékek?
Az energiaérték azt fejezi ki, mennyi energiát tud az állat a takarmányból hasznosítani. Ezt használja többek között a testhőmérséklet fenntartásához, a mozgáshoz, a növekedéshez és a termeléshez.
A terméklapokon kétféle jelöléssel találkozhatsz:
EM = metabolizálható energia: az ürülékkel, vizelettel és emésztési gázokkal távozó energiaveszteségek levonása után fennmaradó energia.
EN = nettó energia: ezen felül a takarmány feldolgozása során keletkező hőveszteséget is figyelembe veszi. Az ENm a létfenntartáshoz, az ENg a gyarapodáshoz, az ENl pedig a tejtermeléshez kapcsolódó nettóenergia-érték.
Az EM és az EN különböző számítási alapokon nyugszik. Egy EM- és egy EN-értéket ezért nem hasonlítunk össze közvetlenül, még akkor sem, ha mindkettő mellett MJ szerepel.
Rosttartalom: nem minden állatnak van szüksége ugyan arra a mennyiségre
A rosttartalom (celuloză) – a növényi sejtfalak rostos anyagaihoz kapcsolódik.
A szarvasmarha és a juh bendőmikrobái ezek egy részét lebontják, és az állat energiához jut belőlük. A baromfi a rostot jóval kevésbé tudja hasznosítani, ezért ugyanaz a rostszint más jelentőségű lehet a két állatcsoportnál.
A rostos takarmány fizikai szerkezete is számít. Kérődzőknél befolyásolja a rágást és a kérődzést. Egy keveréktakarmány rostszázaléka önmagában ezért nem mutatja meg, hogy a teljes napi adag elegendő, megfelelő szerkezetű szálastakarmányt tartalmaz-e.
Nedvességtartalom: miért számít a víz a takarmányban?
A nedvességtartalom (umiditate) azt mutatja meg, mennyi víz van a takarmányban. Minél több benne a víz, annál kevesebb szárazanyag jut egy kilogrammra.
Márpedig a fehérje, a zsír és az ásványi anyagok a száraz részben vannak.
Egy 12%-os nedvességtartalmú takarmány kilogrammonként 880 gramm szárazanyagot tartalmaz, egy 20%-os pedig 800 grammot.
Ha a száraz részük összetétele azonos, a nedvesebből többet kell megennie az állatnak ahhoz, hogy ugyanannyi tápanyaghoz jusson. Ezért két takarmány kilónkénti árát és beltartalmát a víztartalmukkal együtt érdemes összevetni.
A beérkező gabonát is több szempont alapján ellenőrizzük, mielőtt alapanyagként felhasználjuk.
Miért vizsgáljuk laborban a gabonát? →
Mit jelent az ásványianyag-tartalom?
Az ásványianyag-tartalom (masă minerală) összesítő adat. A külön feltüntetett kalcium-, foszfor- és egyéb ásványianyag-értékek részletesebben megmutatják, milyen ásványi anyagokat tartalmaz a takarmány.
Ezek a külön feltüntetett ásványi anyagok az összesített ásványianyag-tartalom részei, nem azon felüli mennyiségek.
Kalcium, foszfor és a többi makroelem
A kalcium (calciu) a csontok és fogak alkotóeleme, de az izmok összehúzódásához is szükséges. A tojótyúk nagy mennyiségben használja a tojáshéj felépítéséhez, a tejelő tehén pedig a tejjel is folyamatosan ad le belőle.
A foszfor (fosfor) a csontozat mellett a sejtek energiaátadásában vesz részt. Kalciummal együtt érdemes értékelni: a napi adagban mindkettő mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya számít.
A nátrium (sodiu) és a kálium (potasiu) a folyadékháztartás, az idegi jelátvitel és az izomműködés résztvevője.
A magnézium (magneziu) többek között az enzimek működéséhez és az ideg–izom kapcsolat szabályozásához szükséges.
Nyomelemek: kevés kell belőlük, de mire valók?
A nyomelemekből (oligoelemente) az állatnak jóval kisebb mennyiségre van szüksége, mint például kalciumból vagy foszforból. Ettől még nagyon konkrét feladatokat látnak el a szervezetben.
| Nyomelem | Egy fontos feladata |
|---|---|
| Cink (zinc) | A bőr és a szaruképletek, például a pata megújulásában, valamint a sebgyógyulásban vesz részt. |
| Vas (fier) | Segít abban, hogy a vér oxigént szállítson a tüdőből az izmokhoz és a többi szervhez. Ha nincs belőle elég, vérszegénység alakulhat ki: az állat gyengébbé válhat és lassabban gyarapodhat. |
| Réz (cupru) | Szükséges a vas megfelelő felhasználásához, valamint a kötőszövetek és a szőrzet színanyagainak képződéséhez. |
| Mangán (mangan) | A porc- és csontképződéshez, valamint a szaporodási folyamatokhoz szükséges. |
| Jód (iod) | A pajzsmirigyhormonok alkotóeleme; ezek az anyagcsere szabályozásában vesznek részt. |
| Szelén (seleniu) | Olyan enzimek része, amelyek védik a sejteket az oxidatív károsodástól. |
A-, D₃- és E-vitamin: három jól megjegyezhető szerep
Az AnFeed terméklapjain az A-, D₃- és E-vitamin szerepel külön feltüntetve. Mindhárom zsírban oldódó vitamin.
A-vitamin: látás és nyálkahártyák. A látás mellett segít fenntartani a légutakat és az emésztőrendszert bélelő hám épségét. Ezek a felszínek a szervezet kórokozókkal szembeni első védelmi vonalához tartoznak.
D₃-vitamin: a kalcium és foszfor hasznosítása. Segíti ezek felszívódását és a csontok ásványianyag-ellátását. Ez a tojótyúknál a héjképződés miatt is lényeges: a takarmány kalciumtartalma mellett az is számít, mennyit tud belőle felvenni és felhasználni a szervezet.
E-vitamin: a sejtek védelme. Antioxidánsként segít megvédeni a sejthártyákat a káros oxidációtól. Ez az izomszövet épségét is érinti; az E-vitamin és a szelén egymást kiegészítő szerepet tölt be a sejtek védelmében.
A jércenevelő takarmányoknál kolin-klorid (clorură de colină) is szerepel. Ez kolinforrás: a kolin a sejthártyák felépítésében és a zsírok májból történő elszállításában vesz részt. Így a máj zsíranyagcseréjében is szerepe van.
%, mg/kg, UI/kg és MJ – hogyan olvasd a számokat?
% – százalék: például 1% kalcium 10 gramm kalciumot jelent kilogrammonként.
mg/kg: milligramm egy kilogramm takarmányban. A nyomelemeknél és egyes vitaminoknál találkozhatsz vele.
UI/kg vagy NE/kg: nemzetközi egység kilogrammonként. A vitamin biológiai aktivitását fejezi ki, ezért nem azonos a milligrammal.
MJ: megajoule, az energia mértékegysége. Az értelmezéshez az EM vagy EN jelölést és a vonatkoztatási alapot is nézni kell.
A takarmány címkéjén nemcsak beltartalmi értékekkel, hanem kevésbé hétköznapi összetevőkkel is találkozhatsz. Ilyen lehet például a védett zsír, a nátrium-bikarbonát, a melasz vagy az ammónium-klorid.
Hogy ezek miért kerülnek egy-egy takarmányba, és milyen feladatot töltenek be az állat takarmányozásában, azt EBBEN cikkben vesszük sorra.
Gyors válaszok a takarmánycímke olvasásához
Mit jelent a „nyers” a nyersfehérje kifejezésben?
A „nyers” a laboratóriumi meghatározás módjára utal. Nem azt jelenti, hogy a takarmány nyers, feldolgozatlan vagy gyengébb minőségű.
Elég csak a nyersfehérje százalékát nézni?
Nem. A fehérje mennyisége mellett az aminosav-ellátás és az is számít, hogy milyen állat, milyen életkorban és milyen termelési célra kapja a takarmányt.
Miért fontos a nedvességtartalom két takarmány összehasonlításakor?
Mert a víz nem tápanyag. Minél magasabb a nedvességtartalom, annál kevesebb szárazanyag és így kevesebb tápanyag jut egy kilogramm takarmányra, ha a száraz rész összetétele azonos.
Összehasonlítható közvetlenül az EM és az EN?
Nem. A metabolizálható energia és a nettó energia eltérő energiaveszteségeket vesz figyelembe, ezért az értékeiket nem érdemes közvetlenül egymás mellé tenni.
