A tehén emésztése egyszerűen: mi történik a bendőben, és miért számít ez a takarmányozásban?
A tehén azért tud rostban gazdag növényi takarmányokat jól hasznosítani, mert a bendőben élő mikroorganizmusok már azelőtt elkezdik feldolgozni a takarmányt, hogy az eljutna a valódi gyomorként működő oltógyomorba. A kérődzés, a nyáltermelés, a bendő pH-ja és a takarmány fizikai szerkezete mind hatással van erre a rendszerre. Ezért egy szarvasmarha-takarmányt sem érdemes csak a fehérjeszázalék vagy az ár alapján megítélni.
Ha megfigyelünk egy tehenet, több dolgot is észreveszünk: hosszasan kérődzik, újra megrágja a már lenyelt takarmányt, elöl felül pedig nincsenek metszőfogai. Közben olyan növényi részekből is képes energiához jutni, amelyeket az ember nem tudna ugyanígy hasznosítani.
Mi történik tehát az elfogyasztott takarmánnyal, és miért számít mindez a gazda számára?
Tényleg négy gyomra van a tehénnek?
Nem egészen. A tehénnek négy különböző feladatot ellátó gyomorrésze van: a bendő, a recés, a százrétű és az oltógyomor.
Érdemes ezeket egy feldolgozó rendszer különböző részlegekként elképzelni. A bendő és a recés szorosan együtt dolgozik, és itt zajlik a takarmány mikrobiális feldolgozásának jelentős része. A százrétű többek között a víz és egyes anyagok felszívásában vesz részt. Az oltógyomorban pedig savak és emésztőenzimek folytatják az emésztést.
A kérődzők igazi különlegessége tehát nem a „négy gyomor”, hanem az, ami a takarmánnyal már a bendőben történik.
Mi történik a bendőben?
A bendő egy nagy fermentációs tér, amelyben rengeteg mikroorganizmus - többek között baktériumok, egysejtűek és gombák élnek.
Mit jelent a fermentáció?
A fermentáció egyszerűen erjesztést jelent: a bendő mikroorganizmusai elkezdik lebontani és átalakítani az elfogyasztott takarmány egyes részeit.
Képzeljük el úgy, mintha a bendőben működne egy apró feldolgozóüzem. A tehén biztosítja a megfelelő környezetet, a mikroorganizmusok pedig úgymond "dolgoznak" a takarmányon.
Ennek során olyan növényi anyagokat is képesek hasznosítani, amelyekkel a tehén saját emésztőenzimei önmagukban nem boldogulnának. A fermentáció során többek között illó zsírsavak keletkeznek. Ezeket a tehén felszívja, és fontos energiaforrásként használja.
Ezért érdemes megjegyezni egy egyszerű alapelvet:
Amikor egy tehenet etetünk, bizonyos értelemben nemcsak az állatot etetjük, hanem a bendőben élő mikroorganizmusokat is.
Ha a bendő környezete kedvező számukra, a mikroorganizmusok megfelelően tudnak működni. Emiatt nemcsak az számít, milyen tápanyag van a takarmányban, hanem az is, hogyan viselkedik az a bendőben.
Miért kérődzik a tehén?
A kérődzés segít tovább aprítani a takarmányt, és közben jelentős mennyiségű nyálat juttat vissza a bendőbe.
Kérődzéskor a tehén a már lenyelt takarmány egy részét visszajuttatja a szájába, újra megrágja, nyállal keveri, majd ismét lenyeli.
Az újrarágással kisebb lesz a takarmány részecskemérete, így a mikroorganizmusok nagyobb felületen tudnak dolgozni rajta. A rágás közben termelődő nyál pedig a bendő környezetének fenntartásában is fontos.
Ez az egyik oka annak, hogy a takarmány fizikai szerkezete is számít, nemcsak a laboreredménye.
Mi a bendő pH-ja, és miért fontos?
A pH azt mutatja meg, mennyire savas vagy lúgos egy közeg. A bendőben azért fontos, mert a mikroorganizmusok működését is befolyásolja a környezet savassága.
A fermentáció során savak keletkeznek. Ez természetes folyamat. A tehén nyála többek között bikarbonátot tartalmaz, amely pufferként segít semlegesíteni a bendőben keletkezett savakat.
Ezért a kérődzés és a takarmány szerkezete között közvetlen kapcsolat van. Ha az adag megfelelő rágási aktivitást vált ki, több nyál termelődik és kerül vissza a bendőbe.
Ezért nem mindig ugyanaz a sok rost és a megfelelő rost. Két adag rosttartalma papíron hasonló lehet, miközben a fizikai szerkezetük és a kiváltott rágási aktivitás eltér.
Miért tud a tehén füvet és szénát hasznosítani?
A tehén azért tud sok rostban gazdag növényi takarmányból energiához jutni, mert a bendő mikroorganizmusai részt vesznek a növényi sejtfalak lebontásában.
Jó példa erre a cellulóz, amely a növényi sejtfalak egyik fontos alkotóeleme. Az ember nem tudja jelentős energiaforrásként hasznosítani, a bendő mikroorganizmusai azonban képesek lebontani.
Ez jól mutatja a különbséget aközött, hogy mi van a takarmányban, és hogy mi történik vele az állatban.
Mit árul el a tehén fogazata a táplálkozásáról?
A szarvasmarhának elöl fent nincsenek metszőfogai. Helyettük egy erős fogpárna található.
Legeléskor a tehén a nyelvével ragadja meg a növényzetet, majd az alsó metszőfogak és a felső fogpárna segítségével választja le. Az alaposabb aprítás jelentős része később, a kérődzés során történik.
A takarmányfelvétel, a fogazat, a kérődzés és a bendő működése tehát ugyanannak a rendszernek a része.
Mit jelent mindez a takarmányozásban?
A legfontosabb következtetés az, hogy egy szarvasmarha-takarmány értékét nem lehet egyetlen számmal megítélni.
Két takarmány címkéjén szerepelhet ugyanaz a nyersfehérje-százalék, miközben eltérhetnek a felhasznált fehérjeforrások és azok bendőbeli lebonthatósága. Ugyanez igaz a rostra: nemcsak a mennyisége, hanem a forrása és fizikai szerkezete is számít.
Egy teljes takarmányadagot kap, amelyben a fehérje, az energia, a rost, az ásványi anyagok és a többi összetevő együtt határozza meg a tápanyagellátást.
A jó takarmányozás célja nem egyszerűen minél több tápanyagot adni, hanem az állat szükségleteihez és a teljes napi adaghoz illeszkedő tápanyagellátást biztosítani.
Ha szeretnéd jobban érteni, mit jelentenek a zsákon szereplő értékek, olvasd el a Takarmánycímke elmagyarázva gazdáknak: egyszerűen a legfontosabb fogalmakról című cikkünket.
Miből láthatja a gazda, hogyan működik a takarmányozás?
Az állatok és az etetőasztal rendszeres megfigyelése hasznos visszajelzést adhat.
Kérődzés: érdemes figyelni, ha az állomány megszokott kérődzési viselkedése jelentősen megváltozik.
Válogatás: ha a tehenek rendszeresen kiválogatják az adag bizonyos részeit, a ténylegesen elfogyasztott takarmány már eltérhet attól, amit eredetileg kiosztottunk.
Bélsár: nagyobb, emésztetlen gabona- vagy takarmányrészek jelezhetik, hogy érdemes közelebbről is megvizsgálni a takarmány feldolgozását, az adag összeállítását vagy az emésztést.
Mit érdemes nézni takarmányválasztáskor?
Ne csak azt kérdezd, hogy mennyi benne a fehérje.
Érdemes azt is megnézni, milyen állatcsoportnak és termelési célra készült a takarmány, hogyan illeszkedik a gazdaságban használt tömegtakarmányokhoz és a teljes napi adaghoz, milyen alapanyagokat tartalmaz, illetve milyen fehérje-, energia-, rost-, ásványianyag- és vitaminellátást biztosít.
A teljes rendszer számít.
Ha a saját állományod számára keresel megfelelő megoldást, nézd meg az AnFeed szarvasmarha-takarmányokat, vagy kérdezd kollégáinkat arról, melyik takarmány illeszkedik legjobban a gazdaságodhoz.
Gyakori kérdések a tehén emésztéséről
A borjú is ugyanúgy kérődzik, mint egy felnőtt tehén?
Nem. A borjú bendője fokozatosan fejlődik, ahogy szilárd takarmányt kezd fogyasztani, és kialakul benne a kérődzőkre jellemző mikrobiális közösség.
Miért böfög a tehén?
A bendőben zajló fermentáció során gázok is keletkeznek. Ezek normális körülmények között főként böfögéssel távoznak.
Miért fontos a víz a bendő működéséhez?
A megfelelő vízellátás a bendő folyadékkörnyezetéhez, a takarmány keveredéséhez és a normális fermentációs folyamatokhoz is szükséges.
Miért kell fokozatosan takarmányt váltani?
A bendő mikroorganizmusai alkalmazkodnak a rendszeresen fogyasztott takarmányhoz. Egy jelentős változáshoz időre van szükségük, ezért a nagyobb takarmányváltást érdemes fokozatosan elvégezni.
